Crazy Inuyasha Fans ;)

Inuyasha fanfictionök, versek, elbeszélő költemények, stb ;)

Friss topikok

Címkék

Archívum

 -          Kagome, ne halj meg – rázta Inuyasha a teszthalott lányt.

-          Időt kérek! – szólalt meg a rendező.

Rövidesen kiderült, mire kellett az idő: kifestették Inuyasha körmét fehérre, hogy ne látszódjon az évszázados retek, ami felgyűlt alatta. Még könnyeket is rajzoltak az arcára! Közben pedig meg tudta volna fojtani Kagomét, mert a forgatás előtt kék-zöld-lilára verte őt a fekszik szó segítségével, de a sminkes ezt is megoldotta egy símaszkkal, amit a betörők használnak lopáshoz. Szóval, Inuyasha arca püffedt és kékes-zöldes-lilás volt, már lélegezni alig bírt a maszk alatt és megfojtotta volna Kagomét, ha nem rúgnák ki a munkatársa elleni erőszak miatt.
Közben Sesshomaru látta az öccse eredeti arcát és már vagy fél órája röhögött a látványon. Azzal az egy kezével is a padlót csapkodta és miközben a szomorú zenét játszották, be is lehetett hallani a tisztavérű szellem röhögését. Például:
-          Kagome… Kagome… - mondta Inuyasha.
-          Muhahahahahahahaa… - röhögött be Sesshomaru.
Már ki akarták rúgni a szellemet, de féltek tőle, hogy az az őrült lekaszabol mindenkit az energiacsíkjával. Inuyasha közben fájlalta az arcát, Kagome haragosan nézett rá. Csupán annyiért büntette meg Inuyashát, mert a félszellem azt mondta neki, hogy Kikyo szebb volt nála.
Rin és Jaken közben Sesshomarun röhögtek titokban, noha tudták, hogyha a szellem megtudja, hogy ők kiröhögték, megbünteti őket. De meg ám! Sesshomaru csak röhögött, mint a fakutya, igaz, azt sem tudta már, min, de még röhögött…
Inuyasha közben beszólongatott a testvérének, de a szellem csak fetrengett a padlón és röhögött… Még azt sem vette észre, hogy visszanőtt a bal keze.
Kagome közben meglátta Kannát és elkezdett vele locsolni… A tükrét odaadta Kagurának, ki közben Sesshomarut nézte áhítattal, észre sem véve, hogy az álla a földre esett és eltört. Sesshomaru kezdett megnyugodni, ezért Rin és Jaken abba hagyták a nevetést. Közben Sesshomaru felállt és még mindig picit nevetve, fogta magát és elővette aaa…….
……. A sminkkészletét és egy tükröt. A tükörben lemosta elkenődött szemfestékét, majd helyette újat felkent magára és átfestette a rajzolt méregcsíkjait. Eltette szemfestékét és elővett egy fehér körömlakkot, pont olyat, amilyennel Inuyasha körmét pingálták, hogy eltűnjön az évszázados retek alóla. Amint a lakkot meglátta Kagome, felállt és Sesshomaruhoz lépett. A szellem értetlenül nézett rá.
-          Mit akarsz, Kagome? – kérdezte, idióta fejet vágva.
-          A körömlakkodat! – sipákolt a lány, mint egy asztmás.
-          Na, akkor kapj el, ha tudsz! – röhögött a szellem és futásnak eredt.
Kagome utána. Így kergetőztek, amíg Rin Sesshomaru elé nem állt, a nyakába tett egy ugyanolyan nyakláncot, mint ami Inuyashán van, csak más színben és elkiáltotta magát:
-          Sesshomaru nagyúr! Fekszik!
Sesshomaru abban a pillanatban egy szép nagyot puffant, fejjel a betonba. Aztán elkezdett bömbölni…
-          Jaj! Hogy tehetted ezt, te kis átokfajzat?! – vonta kérdőre a lányt Jaken.
-          De… Én… Nem akartam – könnyezett Rin.
-          Még is megtetted! De miért, te kis bo…
Mielőtt Jaken befejezhette volna, Kagome erőből fejen vágta. Sesshomaru meg Kagome alól húzta ki a lábát, ennek az lett a következménye, hogy a lány ráesett a szellem sminkkészletére és a rikító piros rúzsa elkenődött a lány szoknyáján. Kagome paprika vörössé vált, Inuyasha meg fetrengett a röhögéstől. A kész zűrzavarban feltűnt Sango és Miroku is. Miroku közben Sango fenekét fogdosta, de a lány észre sem vette, úgy röhögött a többieken. Mire a lány észrevette, addigra a szerzetes is a földön fetrengett a röhögéstől. Kagome elkezdett sírni, mire Inuyasha odament hozzá és bocsánatot kért, amiért kiröhögte Kagomét. Kagome válaszul megütötte Inuyashát, amiért ő ilyen „kedvesen” kiröhögte. A félszellem morózusan maga elé nézett, majd levette szemét a Kagome szoknyájának hátsó felére ragadt rúzsmintáról. Kagome közben tovább bömbölt, hogy mit tegyen, mire a rendezők hoztak neki egy teljesen tiszta, modern kori öltözetet, amit a lány gyorsan át is vett a saját öltözőjében. Addig a felfordulást már megoldották és a szereplők mind a helyükön voltak. Igaz, a kellékek „kicsit” meg voltak tépázva (pl. Az igazi szent fa gallyai letörtek), de no problem… És végre elkezdték a forgatást. Hirtelen Inuyasha előhúzott egy Topshopos kerámia séfkést és elkezdte reklámozni.
-          És kérdem én, ki az, aki kitolna magával azért, mert nem veszi meg ezt a csodálatos kést? Tessék, nézzék csak, pillanatok alatt vághat el bármit és a kés sokáig marad éles – mondta el a bemagolt szövegét a félszellem.
A forgatókönyv szerint Kagome ilyenkor félretolja Inuyashát és elkezdi a maga szövegét, de Kagome egy egyszerű fekszikkel leterítette az amúgy is kék-zöld-lila arcú kutyaszellemet. Inuyasha sírva elfutott és kereste a bátyját, de nem találta. Tovább bőgött és talált egy labdát. Azzal elkezdett játszani, de mire észbe kapott, addigra már elcsalták a forgatás szervezői. Aztán annyira mérges lett, hogy mindenkit megkergetett.
Közben a forgatás helyszínén már éppen készültek felvenni Kagome produkcióját, mikor Inuyasha berontott és mindent letiport. Kagome egy jól irányzott fekszikkel leterítette és jól oldalba is rúgta. Inuyasha nyekkent egyet és behúzta fülét-farkát, mint egy kutya.  Aztán eliszkolt a tett színhelyéről, de Kagome hangját még hallotta:
-          Megállj, Inuyasha! Megállj, te gyáva kutya! – kiabált Kagome.
Inuyasha megállt és kérdőn Kagoméra nézett. A lány viszont megperzselte Inuyasha haját villámló tekintetével…
-          ÁÁÁÁÁÁÁ, SEGÍTSÉG, ÉG A HAJAAAAM!! – kiabált eszeveszettül Inuyasha.
-          Úgy kell neked – mondta Kagome, majd sértődötten elvonult.
-          Mire való a víz, te tuskó? – tette hozzá Kagome, majd egy pohár vízzel nyakon öntötte Inuyasha barátunkat.
Inuyasha, félig kutya lévén, megrázta magát, mint ázott eb szokta esős időkor és az összes vizet Kagoméra zúdította, persze direkt. Akkora volt a kavarodás, hogy még a rendezőt is leütötték a nagy „csatában”. Azóta is kórházban van szegény.
U.I.: A „filmet” a mozikban láthatják, miután a rendezőt kiengedték a kórházból^-^!

Szólj hozzá!

Kagome: Halló? Higurashi lakás.

Inuyasha: Szia.

Kagome: Nahát, Inuyasha. Minek hívtál?

Inuyasha: Megkérdezni, hogy eljössz-e velem vacsorázni.

Kikyo: Héé, Kagome, szállj le a pasimról!

Pár perc néma csend…

Kikyo: Inuyasha, azt ígérted, hogy lejössz ma velem a tópartra piknikezni!

Inuyasha: Öööö…

Kagome: Igen? Fekszik!

Óriási puffanás…

Kikyo: Héé, azt a gyöngysort én csináltam! Inuyasha, fekszik!

Megint egy óriási puffanás…

Inuyasha: Héé, ez fájt! Álljatok már le!

Kagome & Kikyo: Inuyasha! Fekszik!

Puffanás, reccsenés, majd ordibálás hangja hallatszik…

Sango: Héé, mit csináltatok, hogy Inuyasha szó szerint a nyakamba szakadt?!

Kagome: Megleckéztettük…

Inuyasha: Te bolond lány!

Kikyo: Fekszik!

Kagome: Héé, Kikyo, senki sem kérte a segítséged!

Kikyo: Téged meg senki nem kért ide!

Inuyasha: De ő volt itt előbb!

Kagome & Kikyo: Ne szólj bele! Fekszik!

Inuyasha puffan egy szépet, alatta reccsennek a deszkák, ezek szerint még egy emelet átszakadt…

Miroku: Héé, miért külditek folyton a nyakamra Inuyashát?!

Inuyasha: Keh…

Kikyo: Fek…

Kagome: Kikyo! Állj le!

Kikyo: Ne szólalj meg!

Kaede: Gyerekek, mi ez a hangzavar?!

Kagome & Inuyasha & Miroku & Sango & Kikyo egymás után: Hát hogy veszekedés van…

Sesshoumaru: Sziasztok, Rint nem láttátok?

Jaken: Sesshoumaru nagyúr!

Sesshoumaru: Jaken, fogd be.

Jaken: Igen is!

Puffanás, majd nyögés hallatszik.

Rin: Igen, Sesshoumaru nagyúr?

Sesshoumaru: Fogjatok halat, mert ide hallom, hogy éhesek vagytok!

Rin: Igen is!

Inuyasha: Sesshoumaru, mit keresel itt?!

Sesshoumaru: Fogd be, félszellem!

Inuyasha: Neked Inuyasha!

Sesshoumaru: Óó, hogy oda ne rohanjak!

Inuyasha: Hát ne is!

Kagome: Hagyjátok már abba!

Sesshoumaru: Fogd be, halandó lány.

Inuyasha: Nem tűröm, hogy így szólítsd Kagomét!

Kikyo: Inuyasha! Fekszik!

Kagome: Kikyo, pofa be!

Kikyo: Chö, a kis liba megszólalt…

Kagome: Hát én legalább kis liba vagyok, nem akkora nagy liba, mint te!

Inuyasha: Kikyo… Állj… Le!

Kikyo: Fek…

Kagome: Nem fogod kimondani!

Kaede: Hagyjátok abba a veszekedést! Nővérem, kérlek, hagyd abba!

Kikyo: Húgom, ne szólj bele!

Kagome: Ne szidd Kaede anyót!

Kikyo: Ne szólalj már meg, te lány!

Inuyasha: KIKYO!!!!

Kikyo: Mi van?!

Inuyasha: Állj le!

Shippo: Sziasztok! Mi ez a nagy ricsaj?! A nyugalmi állapotban lévő telefonból is hallani!

Inuyasha: Shippo, nem kérdeztük!

Egy ütés hangja, majd Shippo sírása…

Shippo: Kagome, Inuyasha megütött!

Mérges hang…

Kagome: Inuyashaa…

Inuyasha: Kagome, Kagome, nem ütöttem olyan erőset…

Kagome: FEKSZIK!

És jön a megszokott tompa puffanás.

Kikyo: Nini, a kis róka szellem is előkerült?

Kagome: Fogd be!

Kikyo: Ne parancsolgass nekem!

Kagome: Tanuld meg az önkontrollt!

Kikyo: Miért?

Kagome: Hát hogy ne vedd el más pasiját!

Kikyo: Chö… Nem a te pasid! Különben is, én szerettem őt előbb!

Kagome: De én szeretem jobban!

Kikyo: Nem, mert én!

Kagome: Csend! Én szeretem jobban Inuyashát!

Inuyasha: Ja, most rólam van szó?

Kagome: Fekszik! … Szóval, én szeretem jobban!

Kikyo: Nem, mert én!

Kagome: Én!

Kikyo: Én!

Kagome: Én!

Kikyo: Én!

Miroku: Nem, mert én!

Mindenki döbbenten néz…

Miroku: Bocsi, azt hittem, Sangóról van szó… Mert én őt szeretem a legjobban, mmmm…

Sango: Miroku, vedd le a kezed a hátsómról!

Pofon hangja, Miroku feljajdul…

Sango: Ezt megérdemelted!

Miroku: De ha egyszer jó a…

Még egy pofon hangja, Miroku már nevet…

Inuyasha: Ma még abba hagynátok?!

Kikyo & Kagome & Miroku & Sango: Fogd be!

Kikyo & Kagome: Fekszik!

Jól ismert puffanás…

Inuyasha: Isteneem…

Shippo: Szólítottál?

Inuyasha: Shippo… Kár, hogy nem üthetlek meg!

Shippo: Hehehe! Így jártál!

Inuyasha: … De ha sokáig húzod az idegeimet, megteszem!

Shippo: Úgy se mered!

Ütés hangja, Shippo megint sír…

Kagome: Inuyashaaa…! Fekszik! Fekszik! Fekszik! Fekszik! Fekszik! Fekszik! Fekszik!

Inuyasha: Miéért één…?!

Kagome: Fekszik!

Kaede: Na jó, tegyétek le!

Miroku: Rendben. Akkor hát… Sziasztok!

Sango: Én is leteszem… Sziasztok!

Miroku: De tedd is le!

Sango: Szerzetes, ne szólalj meg!

Miroku csak nevet…

Naraku: Kikyo itt van?

Kikyo: Itt vagyok. Mit akarsz?

Naraku: Elvileg mi járunk, nem?

Kikyo: Ja… Izé… De.

Kagome: Jár…

Inuyasha: Mi van?! Jártok?!

Kagome: Fekszik! Szóval, jártok?

Kikyo: Ööö, izéé… Igen.

Naraku: Kikyo, eljössz velem este vacsorázni?

Kikyo: Igen!

Inuyasha felől tompa puffanás hallatszik, jelezve, hogy elesett…

Inuyasha: Ez nem igaz! Te kis…Te kis…

Kikyo: Igen? Én kis…? Micsoda? Mondd ki, vagy…!

Inuyasha: Szajha!

Naraku: Inuyasha, ha nem vigyázol, leszedem a fejed!

Inuyasha: Na és aztán? Ki fél tőled? Fél kézzel megöllek!

Naraku: Kötve hiszem, te ócska kis félszellem!

Inuyasha: De te is az vagy!

Naraku: Ja… Tényleg.

Kikyo most kapcsol még…

Kikyo: Szajha?! INUYASHA! FEKSZIK!!!!

Kagome: Kikyo! Leállsz!

Kikyo: Miért, mit teszel?

Inuyasha: Szajha!!

Kikyo: Fekszik!

Puffanás, Inuyasha feljajdul…

Naraku: Na jó, most már hagyjuk Inuyashát és Kagomét kettesben, hadd beszéljék ezt meg…

Inuyasha: Keh. Naraku talán a jó útra tért?

Naraku: Fogd be, kutya!

Inuyasha: Keh. Bandita!

Naraku: Na jó, nem foglalkozok ilyen ostobákkal… Kikyo, este találkozunk. Sziasztok!

Kikyo: Rendben, Naraku, de én is megyek most. Sziasztok!

Kagome: Még mindenki itt van?

Sango: Én nem!

Miroku: Én sem!

Kikyo & Naraku: Mi sem!

Kagome: Huh, akkor megnyugodtam. Inuyasha, akkor elmegyünk vacsorázni?

Inuyasha: Már nem vagy mérges rám?

Kagome: Ami azt illeti… Fekszik! Fekszik! Így már nem.

Inuyasha: Kagomeee!

Kagome: Akkor, elhívsz?

Inuyasha: Eljönnél velem vacsorázni ma este?

Kagome: Igen! Akkor, este találkozunk.

Kikyo: Azt csak szeretnéd!

Kagome: De én szebb vagyok nálad!

Kikyo: Ugye most nem az orromra céloztál?!

Kagome: Ami azt illeti, nem nagyon érdekelsz. Na, én megyek… Sziasztok!

Kikyo: Én is… Sziasztok!

Inuyasha: Meg én is… Sziasztok!

Shippo: Na végre… 

Szólj hozzá!

-          De Kagome! Úgy unatkozoooom – nyávogott Inuyasha az említett nőszemélynek.

-          Akkor tudod mit? Fekszik! – kiáltotta el magát Kagome.
-          Na, innen már tudható: Ha Kagome a „Fekszik!” szót kiáltja, aztán egy puffanást hallasz, ott már megtalálod Inuyashát – okoskodott a perverz szerzetes, miközben Sango hátsó felét fogdosta.
-          Szerzetes… VEDD LE A KEZED A FENEKEMRŐL! – kezdett el mérgelődni a lány.
Rövid időn belül már nem Inuyashát, hanem Mirokut kellett sajnálni, ugyan is Sango úgy elverte, hogy tele volt tenyérnyomokkal az arca.
-          Tudjátok mit? Van egy ötletem! – kezdett el a mennyek felé szálldosni törött szárnyain Kagome.
-          Azt inkább nem akarom hallani – morogta jóindulatúan Inuyasha.
-          Fekszik! Szóval, van egy ötletem. Játszunk fil…
-          Ajj Kagome, letört a körmöm! Tudod mennyi idő, amíg sorra kerülök a manikűrösnél?! – bőgte Inuyasha.
-          Kuss van és fekszik! Na szóval… Játszunk filme…
-          Kagomeeee! Most már az orrom is fáj – háborgott Inuyasha.
-          Fekszik, fekszik, fekszik! Szóval, játszunk filmeset! Vagyis készítsünk egy filmet – vigyorgott Kagome.
-          Én inkább kihagynám… - bámult Inuyasha sértődötten maga elé és tüntetően elfordult Kagométől.
-          Fekszik! Senki nem kérdezett, Inuyasha! – ripakodott rá Kagome.
-          Bocsi Kagome, de ez eléggé… - kezdte Miroku, de Sango leintette.
-          Csak annyit akart mondani ez a perverz szerzetes – itt villámló szemeivel megperzselte Miroku haját -, hogy nem tudunk hozzá stábot szerezni.
-          Ohh… - horgasztotta le a fejét Kagome.
-          Ne sírj, veszek neked pöttyös labdát – gúnyolódott Inuyasha.
Kagome villámló szemekkel ránézett és…
-          Fekszik! Fekszik! Fekszik! Szemét! Fekszik! Láda! Fekszik!... – ordibált idegbajosan, teli tüdőből Kagome.
-          Jó… vagy… már… KAGOME!! – ordibált két „Fekszik!” között Inuyasha.
-          Gyerekek, mi ez a hangzavar? – jött elő Kaede anyó is valahonnan, Isten se tudja, honnan…
-          Szóljon… kérem… Kagoméra… mert… megöl! – dühöngött Inuyasha.
-          Fekszik! Fekszik! Fekszik! Idióta! Fekszik! Fekszik! – harsogta Kagome.
Egyszer csak megállt. Inuyasha rögtön felült és óvatosan méregetni kezdte Kagomét és a méreteit.

Kagome, még mindig unatkozoooom…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása